Régi álmom, hogy legyen egy kandallónk. Sokat gondolkodtunk rajta, hogy mikor foglalkozzunk ezzel, most, vagy majd a fűtési szezon után, persze a párom hallani sem akar róla, hogy neki épp elég dolga van.
A házunk
Régi házunk van, és nem is ma vettük, hanem már igen csak régen. Persze ez nem azt jelenti, hogy nincs vele mit csinálni, hiszen mindig van, és persze formálgatni is lehet folyton. Mint sok régi házban nálunk is vegyes tüzelésű kazán volt évekig. Aztán ahogy elkezdtem én is újra dolgozni, és jött a lehetőség, bekötöttük a gázt. Na, ma már tudom, hogy felesleges volt, mert ha ezzel akarom a két szintes házat befűteni megfelelő hőmérsékletre, akkor a gatyánkat is elfizetnénk.
A ház fűtésére sok lehetőségük volt. Mint írtam fentebb, ezek a variációk, de ez mellett volt a nappaliban még egy kémény, ami használaton kívüli volt. Sokszor eszembe jutott, hogy milyen jó lenne, ha itt látnánk, éreznénk a tűz ropogását, de mindig másra kellett a pénz.
A lehetőségek
Amíg együtt volt a család, a gyerekek pedig kicsik voltak, kellett a nagy ház. Mára már kirepültek, és igen csak nagy kettőnknek. Ezért döntöttünk úgy, hogy a felső szintet nem is fogjuk fűteni, hiszen minek, ha csak az alsót használjuk. Persze a csövekben hagytunk minimális mozgást, de radiátort elzártuk.
Még mindig eszemben volt, hogy milyen jó is lenne, ha lenne egy cserép kályha, vagy egy kandalló… Persze a párom hallani sem akart róla, hogy ilyennel foglalkozzunk. Azt mondta van neki éppen elég teendője nem hogy még egy ilyet is a nyakába vegyen.
A meglepetés
Különösebben nem is hoztam fel többet ezt a témát. Gondoltam, hogy minek, hiszen nem is akartam egy ilyen miatt veszekedni, és végtére is fűtésünk volt.
Közben annyi minden mással foglalkoztunk, a gyerekek jövője, közben a nagyobbik lányunknak született egy kislánya, így az első unokát is megkaptuk.
Tenni való volt, hiszen főztem, takarítottam, ritkán unatkoztam. Persze egy családi háznál akkor lehet unatkozni, amikor az ember nem akar dolgozni, hiszen mindig van mit csinálni.
Sokszor ha kint is dolgozom, vagy csak teszek veszek a kertben, bekapcsolom a rádiót, hogy szóljon valami. Valahogy olyan érzésem van, hogy akkor minden gyorsabban megy, és könnyebben is. Ez az oldal is említ a zene hatásáról pár gondolatot. Emlékszem, mikor még gyerek voltam, és a nagyszüleinknél voltunk nyáron, náluk is mindig szólt a rádió. A papa nagyon szerette a híreket, a mama viszont a zenét. Sőt, emlékszem, hogy a papának volt saját kis elemes rádiója, amit hozott, vitt magával. Ha kiment a kis konyhába dohányozni, mert a házban nem lehetett ám, nem engedte a mama, oda is vitte magával. Így mindenki azt hallgatott, amit szeretett volna. Szép idők is voltak.
Az időjárás
Hát nem igazán vagyok vele megelégedve azt gondolom, hiszen ami mostanában van, az nem igazán normális. Nálatok is folyton esik az eső? Itt a kert végében áll a víz, és tetejében pont ott, ahol veteményezni szoktam, így amíg ki nem szárad esélyem sem lesz arra, hogy rámenjek. Na nem mintha azon gondolkodnék, hogy bármit is fogok mostanában kint csinálni, hiszen előbb ásni kellene.
Viszont felmerült bennem egy gondolat, amit még nem mertem a páromnak megemlíteni. Hogy mi az, Képzeljetek, lehet hogy tudnék szerezni régi ablak üvegeket. Az egyik ismerősöm ablakozással foglalkozik, és múltkor felhívott, hogy nem e érdekel esetleg? Először azon agyaltam, hogy mit is kezdenék vele, míg rá nem jöttem, hogy akár egy üvegházat is lehetne csinálni belőle. Persze azt előre elmondta, hogy a tokok nincsenek meg, így azzal ne számoljak. Viszont igen csak jó lenne a hátsó kertben egy csodás üvegház. Remek lenne igaz? Na, ezen még azért majd morfondírozom egy kicsit, hogy hogyan lehetne összehozni… meg merjem említeni, bár azt hiszem meg kell várni vele az aktuális pillanatot, úgy mint a kandallóval is, hiszen nem tettem le ám még róla.